"The secret surrounding Shakespeare's life and works is among the greatest mysteries of cultural history. Delving a little deeper into this world, we will find love that scorches the soul, secret societies, plots and mysticism. It brings to mind the "great mysteries" so popular today, in which events relating to some historical figures are sketchily connected and the unknown gaps are creatively filled. Scratching the surface of such "discoveries" will soon reveal however that all these are mere conjecture lacking a solid foundation, fairy-tales born of the authors' imagination, and in fact little to do with the actual characters and events they feature. The exact opposite is true for secrets connected to Shakespeare: a critical investigation of the truth and a thorough exploration of the events of his time will yield an ever more intricate picture interwoven with mystery."
Shakespeare
születésének 450-ik évfordulójára a rekonstruált
Globe-ban több drámájátnak előadását is filmre vették, különleges rendezéssel,
illetve, néhány angol sztárszereplő is megjelenik. A sorozatot Budapesten a
Tabánban és az Urániában vetítették.
(Amikor
Londonba eljuthattam, a Globe-ot is sikerült
megnéznünk. Az előadások felvételein sokkal nagyobbnak látszik a
"fa-O" (or may we cram / Within this wooden O the very casques / That
did affright the air at Agincourt?)[V. Henrik], mint a valóságban. A
"stalls", a zsöllye, pontosabban: a földszint itt valóban
állóhelyeket jelent, ahogy a felvételeken is láthatjuk; régen sokkal nagyobb
volt előadás közben a mozgás.)
Az év vége felé hármat is meg tudtam nézni a Globe-os felvételek közül:
Macbeth - A vihar - Szentivánéji álom.
Mindhárom vetítésen nagyon sokan voltak. A Tabán alacsony esésű széksorai
miatt így, volt, aki alig látta a vásznat. Az Urániában csak a legelső sorban maradt
üresen egy-két szék. Többségében a szokásos sznob és/egyben műélvező közönség
volt, akiket inkább néhány külsőségek ragadtak meg, ahogy pár szót a szünetben
hallottam; de hát - ez a világ rendje...
Macbeth
A
legjobban a Macbeth tetszett, a rendezés érdekes és
kreatív módon telítette a jelenetek részleteit, bár éppen néhány kulcsfontosságú momentum szerintem elsikkadt.
Maga
Macbeth is kicsit vérszegény lett (?). Lady Macbeth
viszont egy érdekes "csináld már meg a sorsunk!!!" modern,
sikerorientált ideggörcs volt.
A három "boszorkányt" fiatalok játszották, ami -szerintem-
telitalálat. Ugyancsak -végre- itt sikerült hangsúlyozni a sorszövő
"párka/moira" jellegüket. Sajnos, vezérlő mesterüket/istennőjüket -Hekatét- ebből a rendezésből kihagyták, így nem hangsúlyozódott, hogy a
három boszi összecsapott munkája vezette a békéért harcoló országot a véres
káosz őrületébe, és, hogy a második részben Hekaté vezetésével indul el a
purgálás, hogy a Macbeth-banda eltűnjön Skócia földjének színéről...
Elsikkadt
2+1, látszólag mellékes karakter szerepe is. A kapusnál
számomra nem hangsúlyozódott, hogy itt valójában a Pokol kapuja nyílt meg. És, az "ellensúly", a közelgő, fenyegető "éj köd" előtt a
reménységet nyújtó rejtélyes Öreg sem jelent meg. (Nem, akárki is állította,
nem halt meg - talán legfeljebb csak az ilyeneket állítókban.)
A fenti, két
misztikus, vagyis, szó szerint: rejtett, rejtőző szerepű szereplő mellett Rosse
is a háttérbe szorult, pedig szerintem ő a "szem", az idők tanúja és
majdani krónikása, vagyis: az író szócsöve. (Ha valaki valamely más előadást meg
tud nézni, képzelje próbaként azt, hogy Rosse szerepében Shakespeare leírta, miként reagálna a történések során.)
Ha a
darab titkos, nehezen észrevehető fő nyomatéki pontjai
a háttérbe szorultak is, maga az egész rendkívül telített volt a rendezés
miatt. Így a Macbeth-et, remélem, még többször is meg tudom nézni, ha DVD-n kiadják.
A
nagykarácsonyi, december 26-i (!) Tabán "A
vihar" vetítésén több mint a fele elfogyott a jegyeknek - ami a Tabán
rossz szerkezete miatt elég nehézkessé tette sokaknak a filmnézést.
Arielt,
a hol légiesen, könnyedén mozgót, hol pusztító viharrá
gomolyodó erejűt nehéz megjeleníteni - itt is kicsit idétlenre sikeredett. A
Vihar neptunuszi,
képzelet-mozgósító vágyálom-tablója is kicsit elsikkadt.
Maga a
rendezés azonban jóval az átlag feletti, sok érdekes
részlettel. És végre, a főszereplő is olyan, akire lehet figyelni.
Szentivánéji álom / Nádasdy
Az Uránia Szentivánéji álom vetítése előtt Nádasdy tartott előszót,
akinek a fordítását felhasználták a magyar feliratban.
Számomra megdöbbentően értetlen dolgokat mondott.
Hippolyta
- fejtegeti - valójában amazon, azaz mai nyelven
leszbikus. (?!??!!) Őt Theseus legyőzi és így kényszeríti a házasságba. (?!)
(Nyilván, most csak emlékezetből idézem.)
Hát, én ezt kikérem minden amazon nevében, valamint -férfiként- minden, az
élet harcaiban helytállni próbáló nő nevében. És, akinek harc az élete, vagyis,
a harcban való helytállást tekinti az egyik legnagyobb értéknek, akkor számáraaz őt legyőző fog rendkívüli értéket jelenteni, nem? Gondoljunk
a "Sok hűhó semmiért"-ben Benedek és Beatrice
szóCSATÁIRA. A nála gyengébb képességűt, gyengébb szelleműt miért választana párnak Beatrice?
Szerintem: két össze-vissza keveredő párocska szerelmének egyre magasabb mitikus
szintre emelése Theseus-Hippolyta, és még fentebb: Titania-Oberon kapcsolata. Így érthetővé
válik számos párbeszéd is.
Nádasdy folytatja: Shakespeare újítása, hogy itt egy szereplő egy
másik lénnyé, állattá változik. Hát, szerintem, könnyedén lehet valakit
szamárnak látni. Hippolyta így észre sem veszi, de valójában egy szamárba lesz
szerelmes... - legalábbis a megcsalt Tündérkirály szerint. Persze, ez csak egy
gonosz manó elügyetlenkedett varázslata miatt történt...
Nádasdy következő megjegyzése szerint azt sem értette, hogy miért
keveredtek össze a párok. Ha csak a történéseket figyeljük, mit látunk?
Lysander és Hermia szerelmesek, de Lysander már az első este Hermia "dombjára"
szeretné hajtani a fejét, Hermiának viszont túl gyors az iram. Következő reggel
pedig Hermia mire ébred? Lysander már Helénának csapja a szelet (talán, mert
könnyebben megszerezhetőnek tűnt, talán, mert így akarja Hermiát a "jobb" belátásra bírni). Persze, ez ugyancsak egy gonosz manó elügyetlenkedett
varázslata miatt történt...
És
Nádasdy a vége felé kb. ezt mondja: ja, és mindez nem is Szentiván éjjelén
játszódik, hiszen a végén említik, hogy a párok május ünnepét ülték meg.
(?!??!!)
Nos,
a darab elején Lysander említi, hogy korábban (!), még május reggelén, a két lányt a
ligetben látta (Where I did meet thee once with Helena, / To do
observance to a morn of May).
A
furcsa éjjel után pedig ezt halljuk Theseus fejedelemtől: "No doubt they rose up early to observe / The rite of May".
Nos, május rítusát, vagyis, hogy felállítanak egy "fát", "valaki"
pedig arra "felmegy", azt nem csak májusban lehet megtenni, hanem egy
pár ezt a "rítust" hetente egyszer-kétszer-többször is akár megülheti, bár tény, hogy
ahhoz -Theseus szavai alapján- kétségtelenül ("no doubt") időben ("early" = korán)
fel kell emelkedni ("rose up"), hogy ezt megtapasztalják
("observe" = megfigyeljék). A pogány szokással kapcsolatban meg lehet
nézni még az Andrej Rubljovot is, különösen a következő napon a szerzetesi csuha
fölötti szégyenlős képét.
(Horribile
dictu, Midsummer napján szoktak májusfát is állítani.)
Shakespeare
komédiája természetesen tele van szexre való
utalásokkal. A fentebb említettem, hogy Lysander a kedvese dombjára szeretne
feküdni. A mesterek színdarabjában pedig Pyramus és kedvese között van a fal.
Pyramus a kedvese réséhez szeretne hajolni, hogy oda suttogja szerelmes szavait
;)
És
"Show me thy chink". És "I see a voice: now will I to the chink,
/ To spy an I can hear my Thisby's face." :)
Szóval, ha Nádasdy ennyit értett az egészből, akkor csak a véletlenen
múlhat, ha nem másról szól a fordítása :( :'(
---
A
rendezés különösen a helyzetkomikumokban volt erős .
Puck sajnos idétlenre sikerült, a "legyőzött" Hyppolita pedig olyanra, aki "keresztbe tesz" a leendő férjének, hogy megmutassa, ő is valaki (?).
Összességében sok finom és kreatív részlet gazdagította a szöveget.
*
Számomra rejtély, hogy a Szentivánéji...-t miért nem nyáron mutatták
be, januárban pedig miért nem a Vízkeresztet. (Talán mert a korábbi felvételek
utómunkái így készültek el.)
Még nagyobb rejtély, hogy miért nem A vihar lett az utolsó, miért a keserű küzdés
"Minden jó..."-ja. És előtte miért az öregedő Falstaff figura jelenik
meg (IV. Henrik - Windsori...).
Mintha
a szerkesztő a kor kérlelhetetlen haladtát a test
hanyatlásában, maximum: dagadó komikus jovialitásban látná, és nem a
tapasztalat és bölcsesség növekedésében, amelynek már a mágus Prospero
varázsbotjára sincs szüksége...
Macbethről: Rosse és az Öreg
Shakespeare
Macbeth című színművében Skóciában gonosz erők
tombolnak.
Vajon
Isten magára hagyta az országot?
A király gyilkosságának felfedezése után az egyik thán
("lovag"), Rosse a váron kívül egy rejtélyes öregemberrel beszélget.
Rosse észreveszi a megbomlott mindenség jeleit: "az ég / Boszankodással
néz az emberek / Véres játék-szinére. Nézd, az óra / Nappalt mutat bár: éj-köd
fojtogatja / A vándor fényt az égen. Szólj, az éj / Győzelme-é, vagy a nap
szégyene: / Hogy vak sötét borúl a föld szinére, / Mikor világnak kén’ csókolni
azt?"
Az értő szemnek segít az öreg: "Természet-ellenes, csak úgy, mikép
/ E szörnyű vértett". Ezután újabb jósjeleket sorolnak fel bizonyítékul.
Persze,
ez lehetne bármilyen öregember, Rosse mégis így
búcsúzik el tőle: "Apó, isten veled!" ("Farewell, father",
vagyis "jó utat, atya").
Rosse érzékenységének erre az újabb jelére az "apó" elmondja
áldását: "S veled, s mindenkivel, ki oly csodát tesz, / Hogy rosszból jó,
ellenségből barát lesz".
Így
végül:
"Megfut
az éjszaka a nap előtt"
(the powers above /
Put on their instruments. Receive what cheer you may; / The night is long that
never finds the day.)
Megnéztem Jodorovsky el nem készült Dűnéjéről a dokumentumfilmet. Nagyon érdekes.
Jodorovsky:
"What is the goal of the life? It's to create yourself a soul For me, movies are an art... more than an industry. And it's the search of the human soul... as painting, as literature, as poetry."
Óra a tengerparton
Jodorovsky Dalit akarta megtenni gonosz császárnak.
Jodorovsky ezt meséli:
Dali told me, "We are going to see each other in Paris. I am going to think about it." In Paris, on the Champs Elysées, there was a very fancy restaurant... and he was there with his court. He had 12... Twelve persons at the table and him.
"Sit down. I want to ask something to you."
"What, Mr. Dali?"
"When we was young, myself and Picasso, we went to the beach." And we open the door of the car... "...always in the sand, we find a clock."
Clock, no?
"Do you find, in your life, a clock in the sand?"
And I say, "What I can answer?" It was very quick, like this, because... all the 12 person are awaiting my question. Because if I say I find, all the time, clocks... I will be a vanity person. Ridiculous. If I say I never find a clock, I will be a poor guy.
And suddenly came to me, I say: "I never find a clock. But I lost a lot."
-----
Nos,
A tengerpart homokjában én mindig találok órát.
Ez a Föld legnagyobb homokórája,
ahol a hullámverés a tiktakkolás
és viharok ütik el az órákat...
Kérjük a 2 peso-s rejtvényt, señor Dalí ;)
(Dalí rejtvénye alapján lehet egy ötletünk, hogy mire is gondolhatott Az emlék állandósága c. képe esetén. Talán: a tengerpart szétfolyó homokját, mint a történések emlékeiben állandósuló, adott órákra (spanyol: hora) emlékező óraszerkezetekként (spanyol: reloj) látta. Persze, a pontos választ csak ő tudja...)
"Have ambition"
Jodorovsky:
"This system make of us slaves. Without dignity. Without depth.
With a devil in our pocket.
This incredible money are in the pocket.
This money. This shit.This nothing.
This paper who have nothing inside.
Movies have heart.
Have mind.Have power.
Have ambition."
?
A végét én kb. úgy értettem, hogy Jodorovsky úgy változtatta meg a film végét, hogy Paul meghal, de mindenkiben megjelenik. Ezzel analóg módon a filmterve meghalt, de, mintha sok-sok sci-fiben mégis élne.
Jodorovsky a végsőkig kitartott az álma mellett. Csak olyan filmet akart készíteni, amit ő megálmodott, még ha az 5 vagy 8 órás mozi is lett volna. Maga a tervezett film a realitás határát súrolta, kérdés, hogy valóban reális lett volna? Semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó.
Szerintem
azonban, ha hajlandó lett volna valamilyen ésszerű kompromisszumra,
azzal adhatott volna a világnak egy élményt, ami még töredékében is -
fantasztikus lelki utazásra vihette volna el a nézőket...
De, mindenki nézze meg, és alkossa meg a saját véleményét ;)
Virtuális túra a Sagrada Familiáról, amin bentről meg lehet nézni:
...
( Véletlenül voltam -több éve- a Sagradánál ('családlátogatáson').
Ha jól emlékszem: A templom körül alapvetően nincs túl nagy tér, így
nagyon magasra kell nézned. Akkoriban még építették, hatalmas daruk
álltak az egyik felállványozott oldalánál - úgy tűnt, mintha az egész
soha nem készülne el, örökké csak rakosgatnák hozzá az újabb és újabb
cseppeket, mintha egy cseppkőbarlang díszülne rétegekkel, az idő
folyásának tanújaként
Egyik oldalt park van, azt gondolnád, innen kicsit messzebbről látsz a
tornyokra, itt azonban többnyire a fák ágai kerülnek eléd - nincs
menekvés, vissza kell menned a templom felé és a tornyokat csak az éggel
együtt nézheted
Érdemes a Güell parkkal együtt megnézni, mert a Sagrada, a Szent Család
égi cseppvilága itt földközeli, megtapogatható mesevilágként jelenik
meg... )
Két Google utcakép:
The Alan Parsons Project: La Sagrada Família
The
Alan Parsons Project"-nek van egy teljes albuma Gaudiról. A bevezető
utáni első szám a Sagradáról szól, szerintem nagyon jól sikerült,
érdekes szöveggel. Az
album végén -Paseo de Gracia - szó szerint a "kegyelem útja", de
Barcelona egyik főútja is- a motívum visszatér, spanyol gitárral,
motívumokkal, talán itt a castagnetta is hangsúlyosabb - lehet, így
akarták ábrázolni, hogy Gaudi lelke hova tért meg, hol lebeg - "until
next time")
The Alan Parsons Project: La Sagrada Familia
Who knows where the read may lead us, only a fool would say Who knows if we'll meet along the way Follow the brightest star as far as the brave may dare What will we find when we get there
La Sagrada Familia we pray the storm will soon be over La Sagrada Familia for the lion and the lamb
Who knows where the winds will blow us, only a fool would say Who knows if we'll ever reach the shore Follow a rising sun with eyes that may only stare What kind of fire will burn us there? What kind of fire? Only a fool would say
La Sagrada Falilia the wind has changed the storm is over La Sagrada Familia for the lion and the lamb La Sagrada Familia we thank the lord the danger's over La Sagrada Familia there's peace throughout the land
Under clear blue skies our voices rise in songs of glory And for all those years our eyes and ears were filled with tears
Who knows where the world may turn us, only a fool would say Who knows what the fates may have in store Follow the light of truth as far as our eyes can see How should we know where that may be? How should we know?
Then the angry skies, the battle cries, the sounds of glory And for all those years our eyes and ears were filled with tears
Who knows where the road may lead us, only a fool would say Who knows wha's been lost along the way Look for the promised land in all of the dreams we share How will we know when we are there? How will we know? Only a fool would say
La Sagrada Falilia the war is won the battle's over La Sagrada Familia for the lion and the lamb La Sagrada Familia we thank the lord the danger's over La Sagrada Familia behold the mighty hand La Sagrada Familia the night is gone the waiting's over La Sagrada Familia there's peace throughout the land
Until the next time Until the next time
Alan Parsons Project -- Too Late
Alan Parsons Project – Too Late
When you were standing in the rain I gave you shelter When I was knocking on your door you gave me none Well I don't make that kind of deal with anybody And I won't be that kind of fool for anyone
How do you feel when the tables have been turned? What will you do now the bridges have been burned?
Cause it's Too late now the magic's lost Too late now the spell is broken Too late now to count the cost Of words that should remain unspoken
When I need you by my side you stand above me And when I look into your eyes you turn away Well if that's the best there is then I won't buy it Well if that's the only game then I won't play
How many danger signs did you ignore? How many times have you heard it all before?
Cause it's Too late now the magic's lost Too late now the spell is broken Too late now to count the cost Of words that should remain unspoken
Érdekes értelmezést kapunk, ha a 'beszélő' helyére olyant helyettesítünk, aki egyébként menedéket adna.
When I need you by my side you stand above me And when I look into your eyes you turn away ... How many danger signs did you ignore? (?!??!!)
Az egész egészen hátborzongató.
Így nem csoda, hogy: "Cause it's Too late now the magic's lost Too late now the spell is broken Too late now to count the cost Of words that should remain unspoken"
Persze, lehet, hogy ez "csak" egy erős, "mágikus"kapcsolatról szól...
