Case Histories - "megélni" - I.

A "Világhagyomány" módszer szerint a filmek és más alkotások értelmezésének egy kulcsa, ha azokat álomszerűen, adott szimbólum-helyettesítésekkel újraélt helyzeteknek tekintjük. Ezért az elemzést csak a film megnézése UTÁN célszerű olvasni, különösen, mert - SPOILERS - a történet kulcsmomentumai is elhangzanak. Az elemzési kísérlet - mint hipotézis - úgy ellenőrizhető, hogy az így átfogalmazott, lényegében esetleg teljesen másról szóló történet ráilleszthető-e az eredetire, és megmagyarázza-e annak hangsúlyait és sajátosságait.

(Ha a filmelemzések tananyagok lennének, a Case Histories című angol sorozat szövevényes történeteinek megfejtését feltétlenül a „haladó” kategóriához kellene sorolnunk.
A történetek olyan sok szálon futnak és annyira bonyolultak, hogy az alábbi elemzéseket csak közvetlenül (!) egy-egy epizód elolvasása után érdemes elolvasni.)

A Case Histories című (Kate Atkinson regényei alapján készült) filmsorozatban a volt katona és rendőr, most magánnyomozóként tevékenykedő Jackson Brodie eseteit láthatjuk. Megragadhatja figyelmünket, hogy Brodie adott időszakban felmerülő ügyei nagyon is hasonlóak. A hasonlóság mint kulcs segítségével, valamint a történetek és Brodie élethelyzetének összevetésével rádöbbenhetünk, hogy az esetek pontosan a Brodie-t mélyen legbelül foglalkoztató gondolatok kivetülései, így az esetekkel történő azonosulással és azok megoldásaival a kezdetben előrobbanni kívánó ösztönenergiáit (amelyek „bűnös”, így üldözendő tettekben jelennének meg) – vagyis a pszichikai attitűdjét – finomhangolni tudja. Brodie esetei tehát gondolatkísérletek, és bonyolódásuk nagyon hasonló a tudattalannak az álmokban is megjelenő nyelvezetéhez. A tudattalan, ösztönös szándékok most másokban pusztító módon realizálódnak, melyek ellen Brodie-nak fel kell vennie a harcot.
A Case Histories különlegessége így az, hogy segítségével „beleláthatunk” a főhős lelkébe, és megsejthetjük, hogy benne milyen – tudatosan sokszor tagadott – gondolatok, ötletek jelennek meg. Mivel mindezt átfogalmazva, a tudattalan szimbolikus nyelvezetén látjuk, megismerhetjük és megérthetjük azt a különös kifejezésmódot, melyen álmainkat is álmodjuk, vagyis végső soron az álmok szimbolikájához, nyelvezetéhez kerülünk közelebb. Brodie minden „esete” külön és együtt is, mintha egy-egy álom lenne, melyben a tudattalanja a saját helyzetét és az őt foglalkoztató problémákat próbálja értelmezni, illetve a helyes viszonyulását kísérletezi ki szimbolikus, szinte mesebeli eszközökkel.
A Case Histories „eseteinek” értése így az önismeret, egyben mások ismeretének kulcsát adhatja meg.

Elveszteni egy kislányt (I. 1-2. epizód)

(1) A macskás hölgynél Brodie takarítani próbál

Brodie első eseteként (1) egy idős hölgy egyik macskájának – kezdetben sikertelen keresését láthatjuk. Látszatra ez egy mellékszál, ami azonban később nagyon is beilleszkedik a többi eset közé. Az elveszett macska „véletlenül” elvezeti Brodie-t két lánytestvérhez, akik apjuk halálát követően éppen a dolgait rendezgetik – harmadik testvérük kolostorban elzárva, apácaként él. Megkérik Brodie-t, hogy (2. eset) a még gyermekkorukban eltűnt, valószínűleg elrabolt negyedik kishúguk történetét próbálja meg felderíteni.

(2) A két nővér, akik régen elveszett kishúgukat keresik

(3) Az ügyvéd nem fogad el nemleges választ

Mindezekkel párhuzamosan megjelenik (3. eset) egy ügyvéd, aki ragaszkodik ahhoz, hogy Brodie tisztázza az érthetetlenül és értelmetlenül meggyilkolt tinédzser lánya halálának körülményeit.
Mindkét esetben tehát egy „kislány” (a kishúg, ill., a tinédzserlány) elvesztéséről van szó, ahogy a hamarosan következő negyedik esetben is. Egy ápolónő Brodie-ra „erőszakolja”, hogy (4. eset) nővérének a még évekkel korábban rábízott kislányát találja meg. Az ápolónő nővére a férje megöléséért került még 17 éves korában börtönbe. A kislányt először gyermekotthonba vitték. Az ápolónő megígérte, hogy majd magához veszi nővére kislányát, azonban ezt mégsem tette meg. A már tízen-huszonéves lány később megszökött és a rendőrség csak néhány drogproblémájáról és prostitúcióról tud.

(4) A nővér Brodie-ra "erőszakolja" magát

Már eddig is négy esetünk van, (1) az idős hölgy macskája, (2) a lánytestvérek eltűnt kishúga, (3) az ügyvéd meggyilkolt lánya, és (4) a megszökött nevelőintézeti kamasz. De, ugyancsak ide sorolható „esetként” Brodie visszaemlékezése is. Brodie még kisfiú korában elvesztette a kishúgát. A történtekről nem sokat tudunk meg, csak azt, hogy gyilkosság történt, illetve, hogy a bátyja önmagát hibáztatta, mert neki kellett volna a húgukért érte menni.
Mindegyik eset tehát egy-egy kislány elvesztéséről szól. Ez annyira nyilvánvaló, hogy a felügyelőnő fel is teszi Brodie-nak a kérdést: „Te gyűjtöd az eltűnt lányokat?”.
Csak később tudjuk meg, hogy Brodie-t nem régen elhagyta a felesége, aki természetesen a kislányukat is magával vitte. Brodie a kislányt így csak korlátozottan láthatja. Az összes eset így tehát annak a gondolatkísérlete, hogy Brodie el fogja-e veszteni a kislányát, ill. hogy mi lehet ennek majd a következménye? Sőt, a kislány elvesztésének lehetősége később még nagyobb léptékre vált: a felesége egy munka miatt egy egész évre Új-Zélandra, a világ végére magával akarja vinni.

Brodie és kislánya

Vajon el fogják „rabolni” Brodie-tól a kislányát, vajon el fogja véglegesen veszteni, ahogy még gyermekkorában a húgát is? Mit tehet ez ellen? Mi lenne a helyes viszonyulás? Helyzete megoldásainak álomszerűen megjelenő gondolatkísérleteit láthatjuk Brodie ügyeiben, „eseteiben”. Ilyen kivetülés rögtön a film felütése, (1) az idős asszony macskájának eltűnése. Ez pontosan olyan, mintha Brodie a kislánya elvesztésének lehetőségéről álmodna, ahol természetesen a „cica” a lánya. Az idős nő szinte agglegényi körülmények között, rendetlenségben és koszban él, amit Brodie időnként kampányszerűen próbál csökkenteni. A magányos, magát idősnek érző, rendetlenségben élő hölgy így Brodie-t jeleníti meg, mely személyiségen alkalmanként „felülkerekedik” régi énje, aki egy kis rendet próbál vinni a „hölgy” környezetébe.
Az ügyvéd (3. eset) szintén Brodie-t jeleníti meg. Az ő és korábban egyedül nevelt lányának viszonya rendkívül érdekes, ugyanis felmerül, hogy az ügyvéd munkája veszélyeztethette a lány életét (ahogy Brodie munkája is veszélyeztethetné a kislányát) – mindez nagyon hasonlít azokhoz a kifakadásokhoz, melyeket Brodie volt felesége folyton Brodie fejéhez vág.
Az ügyvéd lánya esetében további két fontos dolog is megjelenik. Egyrészt az ügyvéd a lányát még mindig kislányként tekintette, nem volt hajlandó figyelembe venni, hogy a lánya már felnőtt nő – vagyis a lányát még nem tekintette önálló személyiségnek. Az ügyvéd esetén mindez az igazság felderítését késleltette és, mivel a lánynak rejtőzködnie kellett az apja elől, az ügyvédben felmerül, hogy talán közvetve ez okozta a halálát: „Bolond voltam” … „Ha ő nem aggódott volna azért, hogy mit érzek, még mindig élne”.
Az ügyvéd esetén tehát a lányát nem önálló egyéniségként kezelő, vagyis „helytelen” apai szeretetről van szó, mely „helytelenség” a másik (a 2-ik) eset, a lánytestvérek esetén már a gyermekbántalmazás szélsőségeként jelenik meg. Ahogy Brodie kérdezi az apácától: „Ön szerint lehetséges, hogy valaki túlságosan szerette őt?” – vagyis az évekkel korábban eltűnt kishúgukat. A helytelen apai szeretet a kislány elvesztéséhez (halálához) vezet, de ugyancsak gondolatkísérletként jelenik meg a három felnőtt testvér is. Mindhárman képtelenek a férfiakkal való együttélésre, mégpedig hármas fokozatban. A színésznő alkalmi kapcsolatokat keres, hosszútávú elkötelezettséget képtelen vállalni. A nővére egy leszbikus párt talál magának – tehát képtelen társnak elfogadni egy férfit. A harmadik életben maradt nővér, az apáca pedig (valószínűleg egy enyhe elmezavart követően) egy életre zárdába zárja magát.

A negyedik eset, a gyilkosság után a testvérre (az ápolónőre) bízott, majd a gondatlanság miatt elveszett lány története Brodie és felesége helyzetéhez hasonlítható. Az ápolónő meglehetősen laza erkölcsű – így jelenhetett meg Brodie tudattalanjában a felesége, aki elhagyta őt. Bár a gyilkosságot valójában az ápolónő követte el, azt a testvére (a kislány anyja, aki Brodie kivetülése) vállalta magára (vagyis Brodie önmagát hibáztatja azért, hogy a felesége elhagyta), mégpedig azért, hogy a lányának jobb sorsa legyen (mivel az anyjánál élve valószínűleg jobb Brodie kislányának, ahogy az ápolónő nővére is azt feltételezte, hogy a kislányának jobb lesz a későbbi ápolónőnél).
Vajon meddig mehet el Brodie, hogy a sajátjának „tulajdonított”, de a törvény által másnak ítélt lányát megszerezze? Ennek a szinte az eszét vesztő, tettlegességig elfajuló változatát az idős macskás hölgy unokaöccsénél láthatjuk. A tettlegességre Brodie reflektál és csak a kislánya szavára hagyja abba az erőszakos unokaöcs ütlegelését.

Az elveszett otthont és családot újra megtalálva

Végül az esetek megoldódnak, (1) a macska előkerül (Brodie kislánya találja meg), (4) az elveszett lányról kiderül, hogy ott volt a közvetlen közelükben, (3) az ügyvéd pedig magához veszi az elveszett lányt, és a személyiségét teljesen elfogadó önzetlen szeretettel fogadja. A (2) lánytestvérek kishúgának eltűnésére is fény derül, majd a színésznő az együttlétük után nyugodtan elalhat Brodie mellett.

Hova vezetne, ha Brodie elvesztené a kislányát? Az utolsó képekben Brodie ismét visszaemlékezik a gyermekkorára és megölt húgára. A gyermek Brodie egy kispadon ül, miközben a többi fiú gondtalanul focizik. Húgával Brodie számára a gyermekkora is elveszett.

Kit engedsz be az életedbe? (I. 3-4. epizód)

Brodie és az előző epizódokban megismert színésznő most együtt járnak, azonban ez távolról sem felhőtlen kapcsolat. Brodie folyton elfoglalt, így a közös ebédet is lemondani kényszerül, a színésznő premierjére késve érkezik… A színésznő egyedül pedig nagyon unatkozik.
Brodie vajon mit gondol arról, hogy a színésznőt beengedte az életébe? Minderről nem sokat tudunk meg, ahogy arról sem, hogy pontosan milyen módon történik ez az együttélés. Brodie esetei azonban egyrészt pontosan az együttélés, az intimitás veszélyeit mutatják meg.
Brodie volt felesége a közös kislányukkal Új-Zélandra akar utazni. A távolba került, a családjától elszakított fiatal lányra leselkedő veszélyek köré csoportosul Brodie többi esete.
A két problémakör a bizalom alapján kapcsolódik. Az együttélés során meg kell bíznunk a másikban, valamint, a távolba kerülő tapasztalatlan lányoknak rá kell magukat bízni ottani környezetükre. Milyen veszélyekhez vezethet a túlzott bizalom?

Az író

Az otthonba beférkőzött ripacs káosza

Az epizódok egy különös szereplője a könnyed detektívregényeket író férfi, akinek a lakásába egy ripacs humorista férkőzik be. A humorista körül gyorsan szemétdomb és koszhalom gyűlik. Az ordenáré humorista ötletszerűen tulajdonítja el például az író karóráját, vagy épp a nadrágját. Az író könnyen azonosítható Brodie-val (akinek a személyiségét és történeteit a valóságban egy írónő alkotta meg), a ripacs humorista pedig a szintén sikertelen színésznő karikatúrája, aki valószínűleg egy szórtabb személyiség, és a környezetében is rendetlenséget hagy maga után. A humorista beerőszakolja magát az író életébe, káoszt teremtve maga köré (ahogy a színésznő is teret foglalt Brodie életében).

A titokzatos ismeretlen, volt katona

Másik esetben az író kénytelen belépni egy ismeretlen férfi életébe, akiről kiderül, hogy valójában bérgyilkos, korábban katona volt, illetve otthon fegyvert rejteget. Itt az a kérdés jelenik meg, hogy akinek az író segítségnyújtási szándékkal belépett az életébe, az akár az író életére is veszélyt jelenthetett volna. Itt tehát egy tükörképet kapunk. A bérgyilkos ábrázolja Brodie-t, mint potenciális veszélyforrást, míg a kissé feminin író jelenti a kapcsolatát. Az író és a humorista viszonyában pedig éppen fordítva van, az író jelent közvetve veszélyt a humoristára, ugyanis a humoristát az íróval összetévesztik, ezért gyilkolják meg. Összefoglalva a jelképes történeteket: Brodie-ban felmerülhetett, hogy munkája miatt a színésznő később esetleg veszélybe is kerülhet.

A domina

Az együttélés, egy „ismeretlen” befogadása az életünkbe tehát akár halálos veszélyként is megjelenhet. Az együttélés különös módját látjuk a házaspár esetén, ahol a férj szívinfarktussal kerül be a kórházba és ott kómában élőhalottként fekszik. A feleség csak emiatt tudja meg, hogy az a férfi, akivel évek hosszú sorát megosztotta, és akiről azt gondolta, hogy ismeri, egy dominához járt (a férj a szívinfarktust is a dominánál kapta). A feleség elkezdi újraszervezni az életét. Csak legvégül tudjuk meg, a feleség szerződtette a bérgyilkost, hogy a férjét eltüntesse boldogulása útjából. Itt is egy tükörképet kapunk: a férj és a feleség is titkos utakon járt.
Az együttélés az eluralkodó káosz, nagyobb léptékben pedig az életveszély lehetőségeként jelenik meg, ahogy a bűnügyi regényeket író szereplő korábbi történetében is, amikor Oroszországban egy fiatal lánnyal töltött egy éjszakát, és az ellenszolgáltatást követelő lány halálos balesetet szenvedett.
A távolba kerülő fiatal lányra leselkedő absztrakt veszély a történetben egyrészt egy őrült gyilkos képében jelenik meg. Őt majd az önmagán felülkerekedő, „hőssé” váló író (aki valójában Brodie megjelenése) fogja megölni.
A kettős epizód elején, a tengerben megtalált lánynak létezik egy ikertestvére, aki a távolba került lányra leselkedő veszély másik végletét jeleníti meg, „elkurvul”. Mindkét esetben ezt látjuk, „elkurvul vagy akár meg is ölhetik”, tehát a környezete nem fogadja be a lányt, vagyis a lány ott semmilyen értelemben nem talál otthonra. Brodie tudattalan elképzelései esetén a „távolba került lányt” passzív esetben a környezete vagy elpusztítja, vagy az fölött aktívan, „dominaként” kellene uralkodnia. „Együtt élés”, együttműködés nincs egyik itt megjelenő esetben sem.
Ugyancsak érdekes a filmben a két ikerlány összekeverése (valószínűleg először is a dominát akarták megölni), valamint az, ahogy az író helyett a humoristát ölik meg. Egyik esetben (a lánytestvéreknél) a passzív párt ölik meg, a másikban a domináló humoristát. Mindkét esetben közös, hogy az áldozat belesodródik a történésekbe.
Időközben az unatkozó színésznő egy éjszakát eltölt a humoristával, ami a Brodie-val való szakításhoz fog vezetni – vagyis az együttélés megszakad, így az összes lehetséges veszély is eltűnik. Brodie pedig végül elengedi a lányát Új-Zélandra.

Együtt tartani a családot (I. 5-6. epizód)

A gyilkos

Brodie tehát elengedte a lányát és volt feleségét Új-Zélandra. De nem sodorta-e ezzel őket halálos veszélybe? Ha valami bajuk történt volna, Brodie valószínűleg saját magát hibáztatná, extrém esetben a gyilkosuknak tekintené magát. Elsőre különösnek tűnik, de a filmbeli visszaemlékezésben ez jelenik meg. Anyuka sétál három gyermekével a parton, amikor hirtelen megjelenik egy férfi, megöli az anyukát és az egyik kislányt – ennyit látunk. Az anyuka másik kislánya viszont elmenekül. Meglepőnek tűnhet a gyilkos és Brodie azonosítása, azonban a gyilkos később pontosan Brodie iratait veszi el, illetve Brodie a gyilkos iratainak használatára kényszerül, ami miatt még bajba is kerül. Brodie, valamint az anyát és lányát megölő gyilkos tehát személyiséget cserél. Mi lenne tehát a „gyilkos” további sorsa – vagyis Brodie-ra milyen sors várna, ha lányának az Új-Zélandra történő elengedésével baja esne és Brodie ezért magát hibáztatná? A történetben a már megöregedett gyilkos a büntetése letöltése után kivonul a tett színhelyére, majd öngyilkos lesz. Mindezt talán a megmenekült lány szavainak hatására tette, de (az álomszerű jelképek nyelvén) ugyanígy a gyilkos által megölt anya és lány hangja is visszhangozhatna lelkében, nyugtalanítva a lelkiismeretét az elviselhetetlenségig.
A gyilkos története tehát Brodie azon belső gondolatainak a reflektálása, hogy lányát elengedve nem halálos veszélynek tette-e ki őt, s hogy ennek Brodie számára mi lenne a következménye.
Az esetek tanulsága szerint a Brodie-ban felvetődő másik nagy kérdés, hogy egyben tudta volna tartani a családot, illetve más szavakkal: megmenthette volna így a családot?
Ide sorolhatjuk az idegesítő férj és a tőle menekülő, félrelépő feleség esetét. A „családhoz” ragaszkodó férj egyre őrültebb lépéseket tesz, majd végül egy rendőrt is megöl.

Megmenthető a sínekre került?

Vajon lett volna esélye Brodie-nak együtt tartani a családot? A jelképek nyelvén megtudjuk, hogy ez egy értelmetlen próbálkozás. Brodie a sínekre került idős nőt próbálja megmenteni a közelgő vonat elől, és csak később tudja meg, hogy az idős nő már halott volt. Hatalmas tumor volt az agyában. Brodie tehát egy menthetetlen halálos beteget, sőt, halottat (a kapcsolatukat) próbálná menteni a vonat elől, mely utóbbi általában a könyörtelen sors jelképe. Brodie a próbálkozásában komolyan megsérül, majdnem meg is hal („majdnem belehaltam, amikor elhagyott” – mondhatná). Az idős nő és a vonat tehát Brodie kapcsolata és a sors pontos jelképe, ahogy azt Brodie akár meg is álmodhatná.

A megmentő, Reggie, a "kis királynő"

Az idős nő megmentési kísérletekor Brodie megsérül, majd őt egy lány, Reggie fogja megmenteni, aki időlegesen (és természetesen: részben) szinte az Új-Zélandra költözött kislányának helyére lép („majdnem belehaltam, de a lányom miatt csak tovább kell élnem” – mondhatná). A jelképek nyelvén tehát Brodie életét a lánya „mentette meg”, őmiatta fontos, hogy tovább éljen.
Ugyancsak egy „család” megmentését kísérli meg Reggie, a fiús (fiús becenevű) kislány, aki próbálja fenntartani az értelmetlenül meghalt anyja emlékét és a bátyját a rossz útról eltéríteni. Reggie tehát a csonka családjukat és a családias otthon emlékét próbálja meg mindenáron megtartani. A lánynak rá kell döbbennie, hogy segítő szándékával inkább kárt okozott, és hagynia kell, hogy a bátyja maga nézzen szembe tettei következményeivel.

Egy család megmentését látjuk egy másik esetben is, ahol Reggie bébiszitterként dolgozik. A feleség gyanús körülmények között eltűnik. Itt csak közvetve derül ki, de a család megmentéseként értelmezi a férj a helyzetét. „Jézus Krisztus! Meg tudom védeni a családomat!” A férjnek rá kell döbbennie, hogy egyedül képtelen a helyzet megoldására.

Gyilkos ragaszkodás

Az esetek a Brodie-t tudattalanul foglalkoztató két nagy kérdés köré csoportosulnak. Egyrészt, hogy lánya elengedésével, ha a lányának baja esne, akkor mi lenne a további sorsa. Másik kérdés pedig, hogy Brodie, akár erőszakkal is, egyben tarthatta volna a családját? A második kérdésre három szinten is nemleges választ kapunk: (1) a férj szembesül azzal, hogy családja megmentése meghaladja a lehetőségeit, (2) Reggie szembesül azzal, hogy ragaszkodásával csak ártott a testvérének, (3) a (képzeletbeli) „családhoz” ragaszkodó férj elborult tudattal lelő egy rendőrt.

Égető teher

Mi a válasz az első kérdésre? A régmúltban történt gyilkosság elkövetője öngyilkos lesz. Brodie-tól megtudjuk, hogy fiatal katonaként ő mentette meg az elmenekülő kislányt („gyilkosból” így „megmentő” lett). A gyilkosságból elmenekült kislányról pedig megtudjuk, hogy önmagát is képes megmenteni: „Megesküdtem, hogy soha többé nem fogok elfutni. Maradok és védelmezek.”