Előszó

A blogon elsősorban olyan feljegyzéseket szeretnék összegyűjteni, amely egy tervezett kísérleti módszer alapkereteinek meghatározásához lehetnek majd adalékok, mely módszert leginkább az
"általános (objektív) és speciális (szubjektív) episztemológia-gnoszeológia elmélete és gyakorlata"
néven lehetne nevezni.

A fenti értelemben vett általános episztemológia kérdése, hogy milyen módokon lehet ismereteket szerezni a világról és azok adekvációja milyen módon ellenőrizhető. Ebbe beleértendők a racionális megismerésen túl bizonyos kiterjesztett módszerek is. Technikai szemléletű modernitásunk lényegtelennek tartja a világnak olyan dimenzióit, melyek a régebbi korokban evidenciák voltak, a lét alapkereteit jelentették és egy telítettebb, a mindenségbe jobban beilleszkedő világlátást adtak. A teljesebb látásmód megközelíthető a hagyományokon keresztül, de művészi alkotások segítségével is, amely feljebb tud lépni a belénk nevelt-rögződött (pl. tudományosság látszatába bújtatott) hiedelmeken. A világ teljességének megragadása a kézzelfogható, megragadható, mérhető dimenziókon túl az ún. transzcendens, a "láthatón túli" tartományok megismerését is jelenti. Az analógiás gnózis szempontjából a (kiterjesztett módon működő) tudat olyan "műszer", amely a világ érzékelésének teljesebb módját adhatja.
A hagyományok-műalkotások alapján azt mondhatjuk, hogy viszonylag (de többnyire nem tudatosított módon) "pontosan" (a pontosságot analógiás módon értve) ismertek a transzcendens, a "láthatón túli világ" alapvető törvényei, az ott létező főbb minőségek, a hétköznapi valóságunkhoz való viszonya, hogy milyen módon kapcsolódhatnak oda az emberek, és, hogy milyennek kellene lenni a kapcsolódási módnak. Mindezekre a tudományosság látszatába bújt szemlélet lekezelő magyarázkodást adhat - de, éppen az adekváltság az, aminek a vizsgálata itt a kérdés.

Az általános episztemológia arra a kérdésre keresi a választ, hogy a képzeteken túl (!) valójában (!!!) hogyan működik a világ és hogyan ismerhető meg. A fenti értelemben vett "speciális" episztemológia pedig az ember és a világ illeszkedését vizsgálja, például, hogy miért akar az ember adott dolgot hinni a világról, amikor valamit mond, valójában (!) mire gondol, átfogóan pedig, hogy hogyan lehet meghatározni az ember (az egyén és az emberiség) és a világ adekvát illeszkedését.

A módszereket később próbálom majd meg részletezni; az alapfogalmak-viszonyok és a racionális megismerési eszközök elemzése itt olvasható.

A blogon így többnyire a Műalkotások elemzései témában találhatók bejegyzések:

A műalkotások elemzésénél egy kísérleti, három alapeszközre épülő elemzési módszert próbálok használni.

A filmelemzésekben kiemelten kezelem néhány motívum megjelenését, így: az "időhurok" motívumát, a "lélek útját", az angyalok és más szellemi entitások ábrázolását, asztrológiai motívumokat (úgy tűnik, hogy bizonyos motívumok jól illeszkednek, de ez némileg eltér a mai "népszerű" értelmezésektől - adatgyűjtést és adekváció vizsgálatot igényel).

Az irodalmi alkotásoknál szereplő művekből több Tamás Ferenc "Irodalmi alkotások párbeszéde" "Archetípusok, mitologémák" évadának kiváló válogatásából származik.

A blogba idővel - egyszerűen a rendszere miatt - régebbi írásokat is fel szeretnék tenni, illetve esetenként néhány naplóbeli bejegyzést is beírok.